Hibiszkusz teában, italban és kapszulában: ugyanaz a növény, három szabályozás

Három termék, egy növény

A Hibiscus sabdariffa szárított csészelevele Magyarországon jól ismert: karkade, hibiszkusztea, gyümölcstea-keverékek savanykás alkotórésze. Ugyanez a növény megjelenik palackozott italokban és kapszulás készítményekben is. Mindhárom esetben más jogszabály mondja meg, mit kell a csomagolásra írni.

Teaként: élelmiszer, összetevőlistával

A szárított virágból készülő tea hagyományos élelmiszer. A csomagoláson az 1169/2011/EU rendelet szerinti adatok szerepelnek: megnevezés, összetevők, nettó tömeg, minőségmegőrzési idő, tárolás, a vállalkozás neve. Mennyiséget összetevőnként nem kell feltüntetni, ha a termék egyetlen összetevőből áll.

Italban: az összetevő mennyisége is számíthat

Ha a hibiszkusz egy ital összetevőjeként jelenik meg, és a megnevezés vagy a képi megjelenítés kiemeli, akkor a mennyiségét százalékban is fel kell tüntetni. Ezt hívja a rendelet összetevő-mennyiségi jelölésnek. Éppen ezért látni gyakran a „10 % gyümölcslé" jellegű adatot a címkén.

Kapszulában: étrend-kiegészítő, külön szabályokkal

Étrend-kiegészítőben a hibiszkusz már a 2002/46/EK irányelv és a 37/2004. (IV. 26.) EüM rendelet hatálya alá tartozik. Itt kötelező megadni az ajánlott napi adagot és az abban lévő hatóanyag-mennyiséget, továbbá azt a figyelmeztetést, hogy a készítmény nem helyettesíti a vegyes étrendet.

Miért nem hasonlíthatók össze

Egy csésze teában lévő szárított virág és egy kapszulában lévő kivonat nem ugyanaz. A kivonat sűrítmény: az 5:1 arány azt jelenti, hogy öt rész alapanyagból lesz egy rész kivonat. A teában emellett az áztatás ideje és a víz hőmérséklete is befolyásolja, mi kerül a csészébe — a kapszulánál ilyen változó nincs.

A vonalkód mint azonosító

Ha ugyanazt a növényt többféle termékben árulják, a név alapján nehéz eldönteni, melyikről van szó. A vonalkód ebben segít: egy adott kiszereléshez egy szám tartozik, és ez a szám a kereskedői adatlapokon is megjelenik.

Így ellenőrizhető, hogy két különböző oldal ugyanarról a termékről ír-e. Eltérő vonalkód esetén más a kiszerelés vagy más a termék, hiába egyezik a márkanév.

Természetes ízősítő vagy növényi kivonat

Italoknál gyakran nem a növény kerül a termékbe, hanem annak aromája. Az ízősítő és a növényi kivonat két külön kategória: az előbbi az ízért felel, az utóbbi a növény anyagát viszi be.

Az összetevőlistában ez jól látszik. Ha „aromá" vagy „természetes ízősítő" szerepel, az nem ugyanaz, mint a „kivonat" — és mennyiségi adat sem tartozik hozzá.

A bejelentés nem engedély

Étrend-kiegészítő esetén a terméket forgalomba hozatal előtt be kell jelenteni a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központnak. Ez nyilvántartásba vétel, nem hatósági jóváhagyás és nem a hatásosság vizsgálata. Teánál ilyen bejelentés nincs; ott az általános élelmiszerjogi szabályok érvényesek.

A növény melyik része került bele

A hibiszkusznál a csészelevél a felhasznált rész, nem a szirom és nem a levél. Ez a különbség az összetevőlistában látszik: ott áll, hogy virágkivonatról van-e szó, vagy más növényi részről.

Ha a címke csak a növény nevét adja meg, a részt viszont nem, az összehasonlítás már itt megakad. Két készítmény azonos milligrammszámmal teljesen más alapanyagot tartalmazhat.

Az arány és a szabványosítás különböző dolgok

Az 5:1 arány a sűrítés mértékét mutatja: öt rész alapanyagból lesz egy rész kivonat. A szabványosítás ezzel szemben azt mondja meg, hogy a kész kivonat hány százalékban tartalmaz egy adott összetevőt.

A kettő nem helyettesíti egymást. Arány önmagában nem minőségi jelző, szabványosítás nélkül pedig nem számolható ki, mennyi került a napi adagba. Amelyik címkén mindkettő ott van, az többet mond a többinél.

Amit egyik terméken sem szabad állítani

Betegség gyógyítására, enyhítésére vagy megelőzésére egyik kategóriában sem lehet hivatkozni — ez a gyógyszerek területe. A növényi egészségre vonatkozó állítások ráadásul az 1924/2006 rendelet átmeneti rendelkezései alá tartoznak, amelyek további alkalmazását az Európai Unió Bírósága 2025 áprilisában megerősítette.

Gyakorlati fogódzó vásárláskor

Teánál a növény nevét és a nettó tömeget érdemes nézni. Italnál az összetevő százalékát. Kapszulánál a növény latin nevét, a felhasznált növényi részt, a kivonat arányát és a napi adagban lévő mennyiséget. Ugyanarra a növényre háromféle kérdés vonatkozik.

Összegzés

A „hibiszkusz" felirat önmagában nem mond semmit a mennyiségről. Az mondja meg, melyik kategóriába tartozik a termék, és hogy az adott kategóriában kötelező adatok szerepelnek-e a csomagoláson.